Szinnyei: Magyar írók, Lovassy Sándor

Lovassy Sándor

bölcseleti doktor, gazdasági tanintézeti tanár, L. Sándor főgymnasiumi tanár (az 1700-ban honosíttt hessenkasseli rittersteini Reitter János Györgytől eredő pestmegyei Reitter-család azon ágából származik, mely a XIX. század első felében névleg is magyarrá lett) és Petrovics Amália fia, szül. 1855. okt. 28. Abonyban (Pestm.); gymnasiumi tanulmányait 1865–70-ben Baján kezdte, hol szenvedélylyel gyűjtötte a madártojásokat és olvasta a természetrajzi munkákat; ezáltal fejlődött ki nála az ornithologia iránti előszeretet; 1871-ben Debreczenben folytatta középiskolai tanulását s 1872-ben Székesfejérvárt végezte. Ekkor a debreczeni felsőbb gazdasági tanintézetbe lépett; ennek bevégzése s az oklevél elnyerése (1874) után, hogy magát a tanári pályára kiképezze, a budapesti egyetemen és műegyetemen 1876-ig tanult; 1878-ban középiskolai tanári oklevelet nyert a természetrajz-, vegytan- és földrajzból és 1884-ben bölcseletdoktori oklevelet. 1876-ban a nagy-rőczei (Gömörm.) polgári iskolához neveztetett ki tanárnak, hol 1889-ig működött; időközben a Gömörmegye és az Ecsedi-láp madárvilágát szakszerűleg tanulmányozta; ezen munkálataiban a m. tudom. akadémia anyagilag is támogatta. 1885-ben a bpesti országos kiállításon 650 darabból álló magyarországi madártojás-gyűjteménynyel vett részt és ezért kiállítási nagy érmet nyert. 1889-ben a földmívelésügyi miniszter a keszthelyi gazdasági tanintézet tanárává nevezte ki, hol ma is működik. Az intézetben a természetrajzi tanszéke számára gyűjteménytárakat szervezett és botanikus kertet létesített. Az 1891-ben Budapesten megtartott II. nemzetközi ornithologiai congressus intézői őt bízták meg a bemutatott szakkiállítás tojás- és fészektani részének szervezésével; ezért a közoktatásügyi miniszter elismerésében részesült. 1891 óta Balaton madárvilágát kutatja s működését a m. tudom. akadémia s a m. földrajzi társaság Balaton-bizottsága is anyagilag segélyezte. 1894-ben a közoktatásügyi miniszter a magyar ornithologiai központ levelező tagjává neveze ki. 1896-ban a millenniumi kiállításra rovar-biologiai tanszer-gyűjteményt állított össze s ezért közreműködési érmet nyert. 1897-ben a földmívelésügyi miniszter megbízásából Auszria s Németország gazdasági fő- s középiskolái természetrajzi gyűjteményeinek és botanikus kertjeinek tanulmányozására utazást tett. Tevékeny részt vett az 1898-ban Keszthelyen alakult balatoni múzeum-egyesület alapításában, melynek ez idő szerint elnöke. A keszthelyi Hévizen 1898-ban meghonosította a melegföldi vörös, kék és fehérvirágú lótusznövények több faját és ugyanott a Balaton-bizottság megbízásából, tropikus és subtropikus növényekkel honosítási kisérleteket folytat. 1900-bana párisi nemzetközi kiállításon bemutatott madártojás-gyűjteményeért bronz-érmet nyert.

Czikkei a Falusi Gazdában (1874. Még néhány szó a hasznos madarakról); a Gyakorlati Mezőgazdában (1875. Még valami varjainkról); a Természetben (1875. A kánya és ölyv tojásairól); a Természettudományi Közlönyben (1875. A kánya és ölyv költési viszonyai, 1876. A magyarországi sólyomfélék fészkelési módjairól, A magyarországi keselyűk fészkeléséről, 1877. A hiúz Magyarországon, 1879. Apró madaraink érdekében, 1893. A tyuktojásnak melyik vége esik ki előbb a tyukból? 1896. A gólya fán fészkeléséről, Por a hóban, 1899. Az őszi baraczkfát rontó Aphis persicae Fons. és irtása); a nagyrőczei polgári iskola Értesítőjében (1883. A természetrajzi szertárak berendezésének helyes irányáról); a keszthelyi gazdasági intézet Évkönyvében (1891–92. A tanintézet rovargyűjteménye); az Aquilában (1894. A sarlós- vagy kazári fecske érkezési ideje Nagy-Rőczén, németül is); a Köztelekben (1897. A denevérek gazdasági fontosságáról); a Vasárnapi Ujságban (1897. A keszthelyi Georgicon történetéből); a Természetben (1898. Téli vadkacsáink, 1899. A madártojások okszerű gyűjtéséről.) A Keszthelyi Hirlapba 1892 óta közel 400 kisebb-nagyobb czikket írt, melyek közül a tudományos vonatozásuak: 1893. A fonyós-kereszturi szőlőtelepen, Széchenyi Imre gr. könyve, 1894. A Quarnero vidékein, 1895. Földdel kevert havazás, 1896. Uj korszak gazdasági tanintézetünk életében, 1897. A phylloxera és peronospora fellépésének történetéből, 1898. Növényhonosítási kisérletek Hévizen és a szőlőhegyen, A lisztharmat szőleinkben, A nilusi lotuszvirágok a Hévizen, Szőlőink főellenségei föllépésének történetéből, 1899. A padlók elpusztulásáról, A balatoni gőzhajózás, Ujabb növényhonosítási kisérletek a Hévizen, A szőlő egyik kevésbé közismert ellensége, Az egres- és ribiszkebokrok megkoppasztásáról, A keszthelyi gazdasági tanintézet új botanikus kertje, Bosnyákországi utiképek, Az őszibaraczkfa egyik ellensége, A keszthelyi gazdasági tanintézet a párisi világkiállításon, 1900. Az utolsó 33 év nagyobb hidegei Keszthely vidékén, Lesz-e szőleinkben lisztharmat az idén, Az olasz bor beözönlése ellen, A holnapi napfogyatkozás, Lótuszvirágok a Hévizen, A balatoni hinár.)

Munkái:

1. Adatok Gömörmegye madárfaunájához. Budapest, 1883. (Akadémiai mathem. és természettud. Közlemények XVIII. 10.)

2. A Murányvölgy muránynagyrőczei szakaszának földrajza. U. ott, 1884. (Ism. Földrajzi Közlemények.)

3. A Milvus regalis tojásairól. U. ott, 1884. (Németül különnyomat a Zeitschrift für die ges. Ornithologieból.)

4. A polgári iskolák czélszerű természetrajzi gyűjteményének képe. Nagy-Rőcze, 1884. (Különny. a nagy-rőcze polgári iskola Értesítőjéből.)

5. Ragadozó madaraink magyar elnevezései. Bpest, 1887. (Különnyomat a Természettud. Közlönyből.)

6. Adalékok Magyarország ornithologiájához. U. ott, 1887. (Mathem. és természettud. Közlemények XXII. 5.)

7. Adalékok Gömörmegye madárfaunájának ismeretéhez. U. ott, 1887. (Mathem. és természettud. Közlem. XXII. 6.)

8. Az ornithologiai kiállítás magyarországi tojás- és fészekgyűjteményének katalógusa. U. ott, 1891. (Németül is.)

9. Az árpafénybogár. Keszthely, 1893.

10. A madártojásnak gyűjtemények számára való kikészítéséről. Bpest, 1893. (Különnyomat a Természettud. Közlöny Pótfüzetébő.).

11. Dolgozatok a keszthelyi m. k. gazd. tanintézet természetrajzi tanszéke köréből. Keszthely, 1894.

12. A Balaton madárvilágának rendes jelenségei. Bpest, 1897. (Különny. a Balaton tanulmányozásának eredményeiből. Németül is.)

13. Ujabb dolgozatok a természetrajzi tanszék köréből. Keszthely, 1899. (a 9., 11. és 13. sz. munkák különnyomatok a keszthelyi gazdasági tanintézet Évkönyvéből.)

Kézirati munkái: A saskeselyű magánrajza, a természettudományi társulat által 1893-ban a Bugár-féle 300 frt díjat nyerte; A természetrajz a németországi és ausztriai gazdasági fő- és középiskolákon; A gazdasági állattan kézikönyve, a m. orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése megbízásából 100 aranyos pályamunka; Magyarország ragadozó madarai; Gömörmegye madárvilága; Az Ecsedi-láp madárvilága.

Szerkeszti a Keszthelyi Hirlapot 1892. nov. 6. óta.

Jegyei: Dr. L. S. és L. (a Keszthelyi Hirlapban.)

Daday Jenő, A magyar állattani irodalom ismertetése. Bpest, 1882., 1891.

M. Könyvészet 1888.

M. Könyv-Szemle 1889. 29. l. (Chernel István.)

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XI. 677. l.

Ország-Világ 1897. arczk.

Köztelek 1897. 82. sz. arczk.

Balás Árpád, Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei. Magyar-Óvár, 1897. 228. l.